Igazság Isten előtt és Krisztus példája: ebből a két forrásból ered Szent Ferenc alázata, akinek példáját ma sokan akarják követni a világban. - többek között erről is beszélt adventi prédikációjában Cantalamessa atya, a pápai ház szónoka:

„A világ Ferencet követi, mert benne látja megtestesülni azokat az értékeket, amelyekre vágyik: a szabadságot, a békét önmagunkkal és a teremtett világgal, a testvériséget és az örömöt. Mi azonban egy olyan tulajdonságáról beszélünk, amire a világ egyáltalán nem vágyik, csak nagyon kevesen, de ami a felsorolt értékek mindegyikének a gyökere: ez az alázat”.

„Amíg az ember saját magához vagy másokhoz, a társadalomhoz méri magát, addig sosem ismeri meg önmagát: hiányzik a pontos mércéje. Ferenc azonban éppen ezzel a teológiai alázattal rendelkezett. Azt mondta: ’Az, ami egy ember Isten előtt, az és semmi egyéb”.

Alázatosnak lenni azt jelenti, hogy előbb Istenre tekintünk, és csak azután magunkra. Az, ami megérintette Szent Ferencet, Isten alázata. „Ferenc egy nagyon mély igazságot fogott föl Istenről, ami csodálattal kellene, hogy eltöltsön, kedves atyák és testvérek, minket is: Isten alázat, mert szeretet” – mondta adventi prédikációjában Cantalamessa.

„Isten alázatának látható megnyilvánulását Krisztust szemlélve tapasztalhatjuk meg, aki térdre ereszkedik tanítványai előtt, hogy megmossa lábukat. És képzelhetjük, milyen piszkos volt a lábuk! Akkor pedig még jobban megérthetjük alázatát, amikor a kereszt végső tehetetlenségére ítélve tovább szeretett, anélkül hogy ítélkezett volna”.

Ferenc megragadta az összefüggést Isten alázata és a megtestesülés között. Így jövünk rá arra, hogy az alázat nem abból áll alapvetően, hogy kicsinyek vagyunk, mert lehetünk kicsik anélkül is, hogy alázatosak volnánk.
„Az alázatosság abban áll, hogy kicsik vagyunk, de nem valamilyen szükségből, hanem szeretetből, hogy felemeljünk másokat”. Így tett Jézus, aki alázatossá lett, megtestesült.

Az alázat új arca ezzel a szóval foglalható össze: szolgálat. Ahhoz, hogy elsők legyünk, utolsóknak kell lennünk, és ha Isten alázat, akkor az Egyháznak is alázatosnak kell lennie. Ha Jézus szolgálat, akkor az Egyháznak is szolgálnia kell, szeretetből. „Azt hiszem, hogy az Egyház a maga egészében túl sokáig mutatta meg a világnak Krisztus igazságát, de nem eléggé és ugyanolyan világosan Krisztus alázatát”.

És ezzel, Krisztus alázatosságával megszűnik az ellenségeskedés, felül lehet emelkedni az előítéleteken és megnyílik az út az evangélium befogadása előtt – fogalmazott második adventi prédikációjában a pápai ház szónoka.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír