Advent - ÚrJövet

Karácsony közeledtével a kereszténység az advent időszakát éli. Maga az advent szó eljövetelt jelent. Egy személynek a megérkezését. Ez pedig Jézus Krisztus!

Békés Adventet

Adventi koszorú Te kicsi adventi koszorú
Gyújts a szívbe fényt, mely szomorú
E szent időben te légy a fény
Bűnösnek a megváltó remény

Még csak egyetlenegy gyertyád ég
Hogy ne féljünk arra épp elég
Veled együtt nagy csodát várunk
Amíg a puha havon járunk

Egy hét eltelt, két gyertyád lángol
Égi dal szól valahol távol Idő röpül,
még egy hét elszállt
Koszorúd már három fénnyé vált

Csend némaság van körülötted
Üdvösség hője leng fölötted
Lágy dallam hangjai az égen
Eljön az, kit vártunk régen

Míg várunk imádkozzunk csendben
Bánjuk bűneink az adventben
Fényed most ragyog mindenkinek
Égő lángja a sötétségnek

A negyedik gyertyád is kigyúlt
A várakozás végre elmúlt
Hírül hoztad lángjaiddal azt
Kisded született, békét áraszt... (Dobos Éva)

KARÁCSONYVÁRÁS

2 A karácsony  egy  keresztény  ünnep  amelyen Jézus Krisztus születésére emlé-kezünk. Assisi Szent Ferenc  az ünnepek ünnepének tartotta a karácsony ünne-pét. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvé-ben,a Máté és Lukács evangéliumaiban. Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.  A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa  állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése. A karácsonyt minden év  december 25-én tartják világszerte, habár sokan nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Ez a keresztény ünnep az el- ső nikaiai (niceai ) zsinat - melyet I. Konstantin római császár hívott össze 325-ben - határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emlék-napja : az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

3 A karácsony ünnepe egyértelműen a » Téli Napforduló-hoz köthető
A karácsony ünnepe egyértelműen a » Téli Napforduló-hoz köthető. Olyan globális ünnep, amely noha más-más mitologikus háttérrel és legendával, de minden egyes vallásban megjelenik valamilyen formában, mint a "fény megszületésének" ünnepe. A téli időszakban egyre csak rövidülnek nappalok, a növekvő sötétség ekkor szűnik meg. Ettől a pillanattól kezdve fordul át a Föld a mozgáspályáján és lesznek a nap-palok újra hosszabbak és hosszabbak. A téli napfordulókor "tér vissza" és "száll le" az isteni fény (lux divina) a Földre. Ezt a fényszületést szimbolizálja a karácsonyfa, amely mint világfa és világtengely (axis mundi) a föld szférájából az ég szférájába emelkedik amolyan létraként, hogy összekösse az eget és a földet. A karácsonyfa csúcsdísze, a karácsonyi csillag valójában a világ tengelye csúcsán megtalálható égi sarkcsillag (polaris) szimbóluma, amely a változatlan, mozgás nélküli, örök isteni fény, az Egy Isten sugárzó kifejeződése. A karácsonyfadíszek pe-dig a sürgő-forgó csillagok és bolygóvilágok megannyi színes, sokféle manifesztumai. A színes fények és girlandok a magasabbrendű csillag-galaxisok között áramló energiák leképeződései, melyek spirálisan futnak végig a fán, összekötve az égi sarkcsillagot a földdel. Kevesen tudjuk, honnan ered az ünnep elnevezése: a magyar karácsony szó szláv eredetű és a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a nyelvünkbe.

5 Az Advent a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, jelentése eljövetel, megérkezés.
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lel-ki készülődés ideje. Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti ne-gyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztá-ban), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hét-re rövidítette.

7 Egykor az adventi időszak a böjt ideje is volt, egyes helyeken kisböjtnek is nevezték (szemben a húsvét előtti nagyböjttel). A böjtölés hagyománya a XX. Század közepén eltűnt, azonban addigra már az adventet az adventi koszorú és a gyertyák jelképezték. A koszorú-készítés előzménye: egy luteránus német lelkipásztor indította el 1868-ban, amikor is egy berlini árvaházban a karácsonyt már türelmetlenül váró gyerekek számára egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, amelyek közül minden nap újat gyújtott meg. A XIX. században német, majd osztrák területeken fenyőkoszorúra kezdték tenni a 24 gyertyát innen alakult ki a Magyarországon is átvett szokás. Később a gyertyák száma 4 lett. Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyománynak szeretnénk megfelelni, a koszo-rúra három lila és egy rózsaszín gyertyát állítsunk. A lila szín a katolikus jelképiségben a bűnbánat és a megtérés színe. Az első, a második és a negyedik vasárnapon gyújtunk lila gyertyát, míg a harmadik, a Gaudete vasárnapon rózsaszínt, amely a közelgő ünnep fölötti örömöt jelenti. A mindig újabb meggyújtott gyertya a karácsony közeledtével egyre növekvő fényt és reménységet is jelképezi.

10 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felele-venített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül. Az adventi időszak jeles napjai voltak András, Borbála, Miklós és Luca napja. A legismertebbek talán a Miklós és Luca napjához kapcsolódó szokások: A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus  vallású vidékeken  Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után szüle-tett 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként. A Mikulás valójában szent Miklós püspök  volt, egy igazi szakállas öregember, aki életét a jócselekedeteknek szánta.  Nem fehérprémes bundában, hanem vörös palástban járta csendben a várost, s adakozott a szegényeknek kinek mire volt szüksége. Sokan nem is tudjuk már, honnan ered a Mikulás. Felnőtt fejjel már csak arra emlékszünk, milyen érzés volt várni rá, majd örömmel meglesni, mit tett a nagy gonddal kifényesített csizmánkba.

12 December 13: Luca napja: ezen a napon Szent Lucára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai csa-ládban nevelkedett. A kereszténység nem tartja fontosnak, Szent Luca már csak a legendákban él. A hiedelem szerint Szent Luca átalakult boszorkánnyá, akiknek elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. Luca napján egykor számos szokás volt divatban, sokuk azt a célt szolgálta, hogy segítségével meg lehessen jövendölni a következő évi termést vagy időjárást. A meteorológusok korá-ban ennél megbízhatóbb módszerek állnak rendelkezésünkre, de sok olyan Luca-napi babona létezik, amely még ma is vicces, és jó lehetőséget ad a közös játékra egy hideg napon. Nézzük milyen babonákat eleveníthetünk fel a családban december 13-án, kissé modernebb formára igazítva:

13 Luca-szék készítés: Ezen a napon kezd-ték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen mű-veletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szent-estére készen kel-lett lennie. Luca-pogácsa: melybe el kell rejteni egy pénzdarabot, és aki ráharap, az szerencsés lesz. Gombócfőzés: ki lesz a párom? Luca-naptár: a jövő év hónapjaiban olyan időjárás lesz, ami a Luca-napot követő napokban érezhető. Luca-cédulák készítése: majd 13 nap múlva (karácsonykor) a maradék cédu-la tartalmazza a jövendőbeli nevét. Luca-búza: Ebből lehet következtetni a jövő évi termésre.

14 Szentcsaládjárás Ebben a népszokásban páratlan számú család vesz részt
Szentcsaládjárás Ebben a népszokásban páratlan számú család vesz részt. Egy szentképet vagy egy kisebb betlehemet visznek egymáshoz, minden nap változtatják a helyszínt. Ez az adventi időszakban gyakorolt népszokás, viszonylag új keletű, a 20. század elejétől kezdett elterjedni .Vannak a betlehemezéssel rokonítható szöveges elemei is.

15 December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún
December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak.. VI. Pál pápa 1966-ban a böjti fegyelmet rendező konstitúciójával a böjtöt megszüntette. Régebben azonban az öregek ezt a böjti napot nagy körültekintéssel, szigorúan tar-tották: egész nap són, kenyéren és vízen éltek. Még este, a karácsonyi asztalra is csak növényi eredetű táplálék került. Eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül  (böjtös bab-leves), végül mákos guba volt, de újabban  hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, eset-leg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bennsőséges családi együttlét általában 24-e estéje  (szent-este), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

16 Karácsonyi asztal régen és ma

17 Karácsonyi népszokás, a betlehemezés, Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal járnak házról házra. Szent énekekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.

18 A karácsonyfa az örökkévalóság jelképe A karácsony elképzelhetetlen karácsonyfa nélkül, amely Isten azon ajándékozó szeretetének a szimbóluma, mellyel az embert visszafogadja a kegyelmébe . „A karácsonyfa az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és a rossz tudásának fája mellett állt (Ter. 2,9 ), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zár-tak el az ember elől (Ter. 3,24)” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban. A fenyő örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a szentháromságra, ágai pedig a keresztre intenek. Ez a legszebb ünnepi szimbólum amely, bármely hihetetlen, alig 400 éve jelent meg a keresztény világban. Mai változata Németországból származik. Feltehe-tően Luther Márton, a protestáns vallásreformer állított először karácsonyfát. A XVII. Századra a német evangélikusok körébe a karácsonyfa már jórészt tradí-cióvá vált. Magyarországon a XIX. Század második felében vált igazán hagyománnyá fe-nyőfát díszíteni. Hazánkban az első óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben.

19 A Karácsonyfa legendája
szerint Luther Márton a téli erdőben sé-tált és gyönyörködött a csodaszép fe-nyőkben, annyira megragadta a nagy vallástudóst a látvány, hogy hazatérve el akarta mesélni, amit látott. Aztán gondolt egyet, inkább bevitt a szobába egy fenyőfát és csillogó gyertyákkal díszítette fel. Így vált a karácsonyfa az év legszebb keresztény ünnepének jelképévé. Régebben a fenyőfát mézeskalács figu-rákkal, piros almával, ezüst, aranypa-pírba csomagolt dióval díszítették. Ma már ezernyi dísz, szaloncukor ékesíti a XXI. század ”karácsonyi fáját”, változ-nak az ünnepi szokások, de a kará-csonyfa jelzi és élteti az ünnepet.

21 Betlehem-állítás és betlehemi játékok 1223 óta:
Az első betlehemet Szent Ferenc állította fel az olaszországi Umbria tarto-mányában lévő Greccióban. Többek között Celanói Tamástól tudjuk, hogy Boldogságos Ferenc ban megkérte egy földbirtokos barátját, hogy Greccióban rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és „alkalmi színészekkel” felele-venítették a szent éjszaka eseményeit. A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc gyönyörű beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között. Nemcsak a betlehem-állítás, hanem a születés-történet élő emberekkel való eljátszatása is Szent Ferenc nevéhez fűződik: így akarta hallgatói számára még szemléletesebbé tenni a történelmi ese-ményt, amelyet egyben az ünnepek ünnepének is tekintett . Az első betle-hem-állításról részletes leírás is létezik a ferences krónikákban. Greccio zarándokhellyé vált, pápai kiváltságot kapott,   miszerint az év bár-mely szakában lehet itt karácsonyi szentmisét bemutatni.

23 A szent mise: Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvé-tel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). Nagy Szent Gergely, a középkor egyik  legnagyobb  hatású  pápája által  bevezetett  szokást követve  december 24-én éjjel valameny-nyi  katolikus  templomban  szentmisét  tartanak  emlékezve  Jézus születésére. Az adventi várakozás után a karácsonyi ünneplés a szentesté-vel, karácsony vigíliájával kezdődik. A hívő emberek  évszázadok óta  virrasztottak, böjtöltek és imád- koztak  ezen  az estén,  s csak  az  éjjeli  mise  után  fogyasztot-ták el az ünnepi vacsorát.

25 Az ajándékozásnak központi helye van a karácsonyi szokások között: régen az ajándék apró, minimális anyagi értéket képviselő dolog volt, például valami a természet kincseiből, gyümölcs, vagy saját kézzel készített tárgy. „Az ajándékban a megajándékozott a mennyország egy darabkáját kapta, ez volt az öröme is az ajándéknak” – számol be a Magyar Katolikus Lexikon. A rég i öregek példaként szolgálhatnak abban, hogy a karácsony tényleges ér-tékét meglássuk. A lényeg nem az ajándékozás, hanem az együttlét, és az emberi kapcsolatok kiteljesedése. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napke-leti Bölcsek  történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. A Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok  között: így például Angliában  a Santa Claus néven ismert Karácsony Apó , míg más országokban a Mikulás, a Jézuska, egy öreganyó, manó vagy akár az angyal-kák azok, akik a meglepetéseket odacsempészik a karácsonyfa alá. Olaszországban a hagyomány szerint egy jóságos boszorkány, Strega Befána az ajándékosztó, az orosz gyermekekhez Bábuska érkezik,Spanyolországban, Mexikóban, Puerto Ricóban és Dél-Amerikában, a három királyok jönnek, míg Németországban az úgynevezett Knecht Ruprecht, Krampus, vagy Swarzer Péter  látogatását várják aki hátán zsákot hoz, kezében pedig virgácsot tart. Ausztriában és Svájcban a Christkindl, vagy a gyermek Jézus érke- zik az ajándékokkal. .

26 Összeállította az interneten található anyagokból Tóth Ildikó 2013.
Zene: Libera - Silent Night

Krisztus Király ünnepe

"Krisztusról mint királyról a liturgikus év folyamán többször megemlékezünk, ez az ünnep azonban más, hiszen nem csak kiemeli Krisztusnak a világmindenségre kiterjedő hatalmát, hanem az egyházi év végén előremutat a történelem végső, nagy napja felé, mikor mint Úr, s Király jön majd el megítélni mindeneket" – írta az ünnepről Somfai Elemér.

Krisztus Király ünnepét XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én Quas Primas című enciklikájában. A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte.
Eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap tartották. Krisztus Király ünnepe a II. Vatikáni Zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. A mai ünnepen a megelőző évközi vasárnapoktól eltérően, zöld helyett fehér ruhában miséznek a papok.
Az egyházi évet Krisztus Király ünnepe zárja. Az utolsó ítéletre jövő királyt ünnepeljük, aki által részesülünk a szeretet végső győzelmében.
„Hiszek Jézus szentséges szívében/ És mindent átölelő nagy szeretetében./ Hiszek a lelkeknek szent közösségében,/ Hiszek a szeretet végső győzelmében.” vallotta Prohászka Ottokár püspök. Krisztus egyetemes uralma szeretetben áll fenn – hirdeti Szent Pál apostol is. Szeretetből teremtette a világot. Szeretetből testesült meg. Szeretetből halt meg és támadt fel. Uralmáról gyönyörűen hirdeti az ünnepi prefáció: „Regnum veritatis et vitae” az igazság és az élet uralma, „Regnum sanctitatis et gratiae” a szentség és a kegyelem uralma, ”Regnum amoris, iustitiae et pacis” a szeretet, az igazságosság és a béke uralma!
A szentmisében ma arra emlékezünk, hogy miután Jézus önmagát teljesen kiüresítve jött el közénk, az idők végén dicsőségben és fényben, Királyként érkezik az ítéletre.
Krisztus királysága más mint a földi hatalomé, mert országa nem e-világból való. Éppen ezért Ő nem hatalommal igáz le, hanem szeretetével vonz magához sokakat. Krisztus a szolgálat királya: szolgákat nem akart, szolgálni Ő akart. Krisztus az egyszerűség királya: hintója sosem volt, mindig csak gyalogolt. Krisztus a szeretet, a szívek királya: Mindenkit szeretett, senkit meg nem vetett.
„Hallgasd a csend szavát./ Meghallod hívását./ Ő soha nem hagy el,/ Szólj csak, és átölel./ Tán észre sem veszed,/ Úgy fogja két kezed.”

Higgyünk Isten szavában és ígéretében, higgyünk a szeretet végső győzelmében hiszen: Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol. Krisztus minden rossztól megoltalmazza övéit, mert Ő ilyen király!

Krisztus Király vasárnapján véget ér a hit éve

Legfrissebb bejegyzések
Feedek
Megosztás
Adventus Domini

Áldunk Téged,
mert eljöttél hozzánk,
mert kivezettél minket a sötétségből,
mert emberi testbe öltöztél,
mert velünk vagy, ha újat kezdünk,
mert nem hagytál egyedül,
mert Te vagy a reménység,
mert megszántad gyermekedet,
mert elé sietsz a megtérő bűnösnek,
mert a füstölgő mécsest sem oltod el,
mert betartod ígéretedet,
mert Szentlelked által itt vagy velünk,
mert Te alkottad a zenét, amivel dicsérhetünk,
mert velünk vagy, akkor is, ha félünk,
mert Te is megáldasz nap mint nap,
mert ujjong a szívem, ha eszembe jutnak tetteid,
mert felemeled a megalázottakat,
mert Tied az igazi hatalom,
mert irgalmas vagy hozzánk,
mert igazságos vagy minden emberrel,
mert kenyérrel és az Élet Kenyerével táplálsz minden nap,
mert beteljesíted üdvözítő tervedet,
mert örökké tart szereteted,
mert Te vagy ura a perceknek és az éveknek is,
mert Te gyógyítos testünk és lelkünk betegségét,
mert ha kitárom szívem ajtaját, belépsz azon,
mert nemcsak megteremtetted a világot, hanem kormányzod is szereteteddel,
mert beteljesült az idő. Ámen.

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

websas.hu
MapFree counters! Free counters! Free counters!