Fagyott világ, fagyott lelkek
Szokatlan hirtelenséggel beköszöntött a tél. Advent első vasárnapja van, a várakozás ideje az egyházi évben. Ebben az időszakban kicsit mindenki jobban figyel befelé, számot vet az elmúlt évvel. Sokan azonban mégsem arra várnak karácsony közeledtével, hogy közelebb kerülhessenek családjaikhoz és Istenhez.

Jellemző nagyvárosi kép: karácsonyi reklámok tömkelege, melyek mind-mind a költekezésre buzdítanak. Az emberek meg csak rohannak fel s alá az üzletekben, a napok előrehaladtával egyre idegesebbek, mert nem találnak olyan ajándékokat, amilyeneket keresnek, vagy amit a reklámok mutatnak nekik. Az egész folyamat aztán közvetlenül az ünnepek előtt csúcsosodik ki. Sajnos még a keresztény hívő emberek között is érezteti ez a hatását.

Sokan hivatkoznak a karácsonyra, mint ünnepre, valójában azonban a karácsony a legtöbb ember szívében a vásárlások és az ajándékozások ünnepe csupán. Egy jól megindokolható ok a költekezésre és a dorbézolásra. Jézus Krisztus sokszor csak egy kis lábjegyzet az ünnep forgatagában, vagy még az sem. Ez pedig magát az ünnepet gyalázza meg.

Sok ember számára a karácsony közeledte a tél beálltával a túlélésért folytatott küzdelem egy újabb, még nehezebb fokozata is. Itt a hideg, a fagyok, hirtelen megugrik a fűtésszámla. Már ha van mivel fűteni... A megélhetés nehezebb ilyenkor.
Nagy sötétség borult a világra. De a világosság utáni vágyakozás sem volt talán még ennyire erős, mint napjainkban. A 130. zsoltár szavaival: "Én lelkem erős hittel az Urat óhajtja, mint virrasztó éjjel a virradtát várja."
A legnagyobb nehézségek közepette is van viszont egy dolog, amiből erőt meríthetünk. Ez pedig a hit. Hit Istenben és az igazság végső győzelmében. Akik a hitben erősek, övék a jövő.

Németh Krisztián