Advent szombatjain mondott hajnali Rorate misék himnusza

Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum. Ne irascáris Dómine,
ne ultra memíneris iniquitátis:
ecce cívitas Sáncti fácta est desérta:
Síon desérta fácta est: Jerúsalem desoláta est:
dómus sanctificatiónis túa et glória túa,
ubi laudavérunt te pátres nóstri.

Roráte ...
Peccávimus, et fácti súmus tamquam immúndi nos,
et cecídimus quasi fólium univérsi:
et iniquitátes nóstra quasi véntus abstulérunt nos:
abscondísti faciem túam a nóbis,
et allisísti nos in mánu iniquitátis nóstra.

Roráte ...
Víde Dómine afflictiónem pópuli túi,
et mítte quem missúrus es:
emítte Agnum dominatórem térra,
de Pétra desérti ad móntem fília Síon:
ut áuferat ípse júgum captivitátis nóstra.

Roráte ...
Consolámini, consolámini, pópule méus:
cito véniet sálus túa:
quare maróre consúmeris, quia innovávit te dólor?
Salvábo te, nóli timére,
égo enim sum Dóminus Déus túus,
Sánctus Israël, Redémptor túus.

Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum.
Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat. Ne haragudj ránk Urunk,
és ne emlékezzél többé gonoszságunkra;
íme elhagyottá lőn a Szentnek városa,
pusztasággá Sion és árván maradt Jeruzsálem,
a te szentségednek és dicsőségednek lakóháza,
ahol atyáink téged dicsőítettek.

Harmatozzatok …
Vétkeztünk, s mint tisztátalanok olyanná lettünk,
s mint a falevelek, földre hulltunk.
Íme gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket;
elrejtetted előlünk arcodat,
és önnön gonoszságunk markába adtál minket.

Harmatozzatok …
Lásd meg, Urunk, a te népednek nyomorúságát,
és küldd el az Eljövendőt.
Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát,
küldd el a kősivatagból Sion leányának hegyéhez,
hogy elvegye rólunk fogságunk igáját.

Harmatozzatok …
Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem!
Hamar eljő üdvösséged.
Miért merülsz a gyászba? Miért fog el ismét a fájdalom?
Ne félj már! Megmentelek téged,
mivel én vagyok a te Urad Istened,
Izrael Szentje, a te Megváltód.

Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az igazat.

Ó antifónák

Az Ó-antifónákat a katolikus Egyházban az esti imában, a Vesperásban imádkozzák december 17-től december 23-ig. E rövid versek jól kifejezik a Messiásra való várakozás napról napra való erősödését. A himnuszok a Jöjj el, jöjj el, Emmanuel (= Veni Emmanuel) kezdetű himnusznak a lírikus parafrázisai.
Mindegyik antifóna Jézus nevének egyik jelzőjére vonatkozik. Mindegyik cím Izajás jövendölésére utal, melyek az eljövendő Messiásról szólnak.
December 17: O Sapientia (Ó bölcsesség)
December 18: O Adonai (Ó Uram)
December 19: O Radix Jesse (Ó Jessze vesszeje/gyökere)
December 20: O Clavis David (Ó Dávid kulcsa)
December 21: O Oriens (Ó napkelet/felkelő Nap)
December 22: O Rex Gentium (Ó népek királya)
December 23: O Emmanuel (Ó Emmanuel – jelentése velünk van az Isten)
Az Ó antifónák már az ősidőkben ismertek voltak, mert több helyen találhatók rájuk utalás. A Fleury bencés apátságban (ma Saint-Benoît-sur-Loire) ezeket az antifónákat az apát recitálta, ezt a jogot idővel tovább adták a hozzájuk kapcsolódott apátságoknak, azok pedig a közösség tagjainak. A 8. században már feltűntek a római liturgiában is, de használatuk a kolostorokra korlátozódott.
Ha visszafelé összeolvassuk a Krisztus nevéhez fűzött jelzők első betűit: Emmanuel, Rex, Oriens, Clavis, Radix, Adonai, Sapientia, az így kapott „ero cras” szót kapjuk, aminek jelentése „Holnap érkezem”. Erre az érkező Jézusra való előkészületként szolgál az egész Advent, és erre utal a hét messiási cím is. Tehát az antifónák ennek a készületnek a zenei adaptációját adják.
Következzenek az Ó antifonák latin és német szövegei. Mivel nem találtam meg az autentikus magyar fordítást, a magyar szöveg a német szabad – laikus – fordítása, és ezért szögletes zárójelben áll.
December 17.: O Sapientia – Ó, bölcsesség!
O Sapientia, quae ex ore Altissimi prodiisti, attingens a fine usque ad finem, fortiter suaviterque disponens omnia: veni ad docendum nos viam prudentiae.
Németül: O Weisheit, Du bist aus dem Munde des Allerhöchsten hervorgegangen, umfassest alles von einem Ende zum andern und ordnest es machtvoll und sanft. Komm, uns den Weg der Klugheit zu lehren.
[Ó, Bölcsesség, aki a Legmagasabb szájából sarjadtál, egyik végétől a másikig mindent felölelsz és erővel és szelíden elrendezel. Jöjj, tanítsd meg nekünk az okosság útját.]
December 18.: O Adonai – Ó, Uram!
O Adonai, et Dux domus Israel, qui Moysi in igne flammae rubi apparuisti, et ei in Sina legem dedisti: veni ad redimendum nos in bracchio extento.
Németül: O Herr und Fürst des Hauses Israel, Du bist dem Moses in den Flammen des brennenden Dornbusches erschienen und hast ihm auf Sinai das Gesetz gegeben. Komm, strecke Deinen Arm aus, uns zu erlösen.
[Ó, Uram és Izrael Fejedelme, Te megjelentél Mózesnek az égő csipkebokor tüzében és Sinai hegyén törvényt adtál neki. Jöjj, nyújtsd ki karodat, hogy megválts bennünket.]
December 19.: O Radix Jesse – Ó Jessze gyökere!
O radix Jesse, qui stas in signum populorum, super quem continebunt reges os suum, quem gentes deprecabuntur; veni ad liberandum nos, iam noli tardare.
Németül: O Wurzel Jesse, gesetzt zum Zeichen für die Völker. Vor dir verstummen die Mächtigen, zu dir rufen die Völker. Komm, o Herr, und erlöse uns, zögere nicht länger.
[Ó, Jessze vesszeje (gyökere), aki a népeknek adatott jelül. Előtted elnémulnak a hatalmasok, hozzád kiáltanak a népek. Jöjj, ó Uram, és válts meg bennünket, ne késlekedj tovább.]
December 20.: O Clavis David – Ó, Dávid kulcsa!
O Clavis David, et sceptrum domus Israel; qui aperis, et nemo claudit; claudis, et nemo aperit: veni, et educ vinctum de domo carceris, sedentem in tenebris, et umbra mortis.
Németül: O Schlüssel Davids und Zepter des Hauses Israel, du öffnest und niemand schließt, du schließest und niemand öffnet. Komm, o Herr, und befreie aus dem Kerker den Gefangenen, der da sitzt in Finsternis und im Schatten des Todes.
[Ó, Dávid kulcsa és Izrael házának jogara, te kinyitsz és azt senki be nem zárja, te bezársz és azt senki ki nem nyitja. Jöjj, ó Uram, és szabadítsd meg a tömlöcből a rabot, aki ott ül a sötétben és a halál árnyékában.]
December 21.: O Oriens – Ó, felkelő Nap!
O Oriens, splendor lucis aeternae, et sol justitiae: veni, et illumina sedentes in tenebris, et umbra mortis.
Németül: O Aufgang, Glanz des ewigen Lichtes, du Sonne der Gerechtigkeit, komm, o Herr, und erleuchte uns, die wir sitzen in Finsternis und im Schatten des Todes.
[Ó, felkelő Nap, az örök élet ragyogása. Az igazságosság napja. Jöjj, ó, Uram, és világosíts meg bennünket, akik itt ülünk a sötétségben és a halál árnyékában.]
December 22.: O Rex Gentium – Ó népek királya!
O Rex gentium, et desideratus earum, lapisque angularis, qui facis utraque unum: veni, et salva hominem, quem de limo formasti.
Németül: O König der Völker, den sie alle ersehnen. Du Eckstein, der das Getrennte eint. Komm, o Herr, und befreie den Menschen, den du aus Erde erschaffen hast.
[Ó, népek Királya, aki után mindenki vágyakozik. Te szegletkő, aki egyesíti a szétválasztottat. Jöjj, ó, Uram, és szabadíts meg az embert, akit te a földből alkottál.]
December 23.: O Emmanuel – Ó Emmanuel (Isten velünk)!
O Emmanuel, Rex et legifer noster, exspectatio gentium, et Salvator earum: veni ad salvandum nos, Domine, Deus noster.
Németül: O Emmanuel, Gott mit uns. Du König und Lehrer, du Sehnsucht der Völker und ihr Heiland. Komm, o Herr, und erlöse uns, Herr, unser Gott.
[Ó, Emmanuel, Isten velünk. Te király és tanító, te a népek reménye és üdvözítője. Jöjj, ó, Uram, és szabadíts meg bennünket, Uram, Istenem.]




http://www.katolikus-honlap.hu/1302/rorate.htm