Advent - ÚrJövet

Karácsony közeledtével a kereszténység az advent időszakát éli. Maga az advent szó eljövetelt jelent. Egy személynek a megérkezését. Ez pedig Jézus Krisztus!

„Ragyogjon rá orcád szolgádra, segíts rajtam hűségesen!” (Zsolt 31,17)

Advent van. Az utcákon kigyúltak a fények. Ragyogásuk betölti az ünnepi időszakot, hogy aztán az ünnep elteltével kihunyjanak. Isten arcának ragyogása – jelenlétének fénye – azonban az ünnep után is betölti életünket, és hűségesen velünk marad, ha az ünnepen valóban őt keressük és ünnepeljük, őt, aki azért lett emberré, hogy önmagát ajándékozza nekünk. (Véghelyi Antal)

Áldott kegyelmekben gazdag adventet!

Fagyott világ, fagyott lelkek
Szokatlan hirtelenséggel beköszöntött a tél. Advent első vasárnapja van, a várakozás ideje az egyházi évben. Ebben az időszakban kicsit mindenki jobban figyel befelé, számot vet az elmúlt évvel. Sokan azonban mégsem arra várnak karácsony közeledtével, hogy közelebb kerülhessenek családjaikhoz és Istenhez.

Jellemző nagyvárosi kép: karácsonyi reklámok tömkelege, melyek mind-mind a költekezésre buzdítanak. Az emberek meg csak rohannak fel s alá az üzletekben, a napok előrehaladtával egyre idegesebbek, mert nem találnak olyan ajándékokat, amilyeneket keresnek, vagy amit a reklámok mutatnak nekik. Az egész folyamat aztán közvetlenül az ünnepek előtt csúcsosodik ki. Sajnos még a keresztény hívő emberek között is érezteti ez a hatását.

Sokan hivatkoznak a karácsonyra, mint ünnepre, valójában azonban a karácsony a legtöbb ember szívében a vásárlások és az ajándékozások ünnepe csupán. Egy jól megindokolható ok a költekezésre és a dorbézolásra. Jézus Krisztus sokszor csak egy kis lábjegyzet az ünnep forgatagában, vagy még az sem. Ez pedig magát az ünnepet gyalázza meg.

Sok ember számára a karácsony közeledte a tél beálltával a túlélésért folytatott küzdelem egy újabb, még nehezebb fokozata is. Itt a hideg, a fagyok, hirtelen megugrik a fűtésszámla. Már ha van mivel fűteni... A megélhetés nehezebb ilyenkor.
Nagy sötétség borult a világra. De a világosság utáni vágyakozás sem volt talán még ennyire erős, mint napjainkban. A 130. zsoltár szavaival: "Én lelkem erős hittel az Urat óhajtja, mint virrasztó éjjel a virradtát várja."
A legnagyobb nehézségek közepette is van viszont egy dolog, amiből erőt meríthetünk. Ez pedig a hit. Hit Istenben és az igazság végső győzelmében. Akik a hitben erősek, övék a jövő.

Németh Krisztián

ADVENT KEZDETÉN

Advent a Karácsonyra, Jézus születésnapjára való várakozás, a felkészülés és reménykedés időszaka. Az adventus latin szó megérkezést, eljövetelt jelent. Egykor éjféli harangszó hirdette az advent, ezzel az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza. Ebben az időszakban a hívek szigorú böjtöt gyakoroltak, és advent első vasárnapjától vízkeresztig nem tartottak esküvőket, zajos mulatságokat.

Az ünnephez kapcsolódó adventi koszorú hagyománya szintén a régi időket idézi. Első nyomait északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetein találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak, és örökzöldet csavartak köré. A mai adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy németországi lelkész óriási fenyőkoszorút erősített otthona mennyezetére, amelyen huszonnégy gyertya volt: minden adventi napra egy-egy. Később, az egyszerűség kedvéért, már csak négy gyertyát helyeztek el. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg, amiket vörös- és aranyszalagokkal díszítettek, ezzel az életet és fényt jelképezték.

Mindezek azonban csak külsőségek. Az adventi várakozás lelki üzenete ennél sokkal fontosabb, amiről Bod Péter, Erdély tudós prédikátora ezt tanította: „A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa vagyon. Először, midőn testben megjelent. Másodszor, midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Harmadszor, midőn halála óráján elmegyen az emberhez, és negyedszer, midőn eljön ítéletre.” Az első advent beteljesedett, Krisztus eljött, hogy közösségünk legyen vele: boldog, aki befogadja őt, így átéli a második adventet is. Nincs kétségünk afelől, hogy egyszer majd elkövetkezik a halál órája is – hacsak az Úr előbb vissza nem jön.

A negyedik adventusban megítéli majd a már meghalt vagy még élő embereket: akik már befogadták őt, azokat Jézussal való boldog és örök közösségre, akik nem, azokat őt nélkülöző, szörnyű, örök szenvedésre.


Margit István / Pécel

Jézus ígérete az apostol számára: „Bizony, hamar eljövök” (Jel 22,20)

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét.” (Jn 1,14)

Isten mozgásban van. Az advent (adventus domini = az Úr érkezése) időszakának igazi örömüzenete ez: az Úr szüntelenül jön hozzánk, hogy életünk részévé váljon. Ahogy egykor teljes sorsközösséget vállalt a tőle elszakadt világgal, úgy akar ma is közöttünk lakni, hogy semmi se választhasson el tőle. Ma is érkezik hozzánk igéjében, hogy egészen az övé legyünk. Szállást vesz nálunk, hogy megmutassa nekünk dicsőségét, életet adó hatalmát, hogy mi is elmondhassuk Ady Endre bizonyságtételét: „…megvakultak / Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, / De őt, a fényest, nagyszerűt / Mindörökre látom.” (Eszlényi Ákos)

Adventi készület 1. hét

"Tervezzünk, gondolkodjunk, imádkozzunk, hogy az advent folyamán az Úr Jézust teljesen tudjuk beengedni az életünk árnyoldalaiba is..." (fr. Böjte Mihály ofm) Folyt. cikkek,írások rovatban.
Elérkezett a megállás ideje. Szakítsatok időt, hogy előítéletek nélkül, jóindulattal tekintsetek egymás arcába…

hogy segédkezet nyújtsatok a szükségben szenvedőknek.
Szakítsatok időt az imára, hogy beszéljetek Istennek

önmagatokról, hogy megtapasztaljátok áldó kezének édes jóságát.” (fr. Böjte Mihály ofm)
Dátum
Olvasd el!
Imádság
Készület
ADVENT
1.VASÁRNAPJA
Iz 2,1-5 Rajta, menjünk fel az Úr hegyére! "Legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor érkezik az Úr!" Elkészítjük adventi koszorúnkat, méltó helyre tesszük, imádkozunk.
11.29. hétfő Iz 4,2-6 Az Úr dicsősége lesz nekik a tető és a sátor Átgondolom: Hogyan várom Jézus Krisztust? Ki nekem Ő? Elkészítem az adventi tennivalók listáját, időbeosztásomat.
11.30. kedd
Szent András apostol
Iz 11, 1-10
Az Úr lelke nyugszik rajta
Napközben is elolvasom a napi szentírási részt. Rendet teszek a környezetemben.
12.01.szerda Iz 25,6-10a Itt van az Úr, benne reménykedtünk. Mi az akadálya az Istennel való bensőséges kapcsolatomnak? Kitűzöm a szentgyónásom időpontját.
12.02 csütörtök Iz 26,1-6 Az Úr örökké megmaradó szikla Visszaemlékszem arra, amikor az Úr szikla volt számomra. Törekszem Istenem jelenlétében maradni.
12.03. péntek
Xavéri Szt. Ferenc
Iz 29,17-24 Azon a napon a vakok szemei látni fognak Imádkozom a haldoklókért és a hitükért üldözést szenvedőkért. Észreveszem a környezetemben a rászorulókat, igyekszem segíteni.
12.04. szombat Iz 30,18-26 Az Úr megkönyörül azon, akit szeret Imádkozom azokért, akik eltávolodtak Jézustól. Apró meglepetéssel megkeresem azt, akinek senki sem ad ajándékot.
A Margit krt-i ferences testvérek és munkatársaik jóvoltából.

„Marana Tha” – Jöjj el, Uram Jézus! - Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum

 

Advent szombatjain mondott hajnali Rorate misék himnusza

Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum. Ne irascáris Dómine,
ne ultra memíneris iniquitátis:
ecce cívitas Sáncti fácta est desérta:
Síon desérta fácta est: Jerúsalem desoláta est:
dómus sanctificatiónis túa et glória túa,
ubi laudavérunt te pátres nóstri.

Roráte ...
Peccávimus, et fácti súmus tamquam immúndi nos,
et cecídimus quasi fólium univérsi:
et iniquitátes nóstra quasi véntus abstulérunt nos:
abscondísti faciem túam a nóbis,
et allisísti nos in mánu iniquitátis nóstra.

Roráte ...
Víde Dómine afflictiónem pópuli túi,
et mítte quem missúrus es:
emítte Agnum dominatórem térra,
de Pétra desérti ad móntem fília Síon:
ut áuferat ípse júgum captivitátis nóstra.

Roráte ...
Consolámini, consolámini, pópule méus:
cito véniet sálus túa:
quare maróre consúmeris, quia innovávit te dólor?
Salvábo te, nóli timére,
égo enim sum Dóminus Déus túus,
Sánctus Israël, Redémptor túus.

Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum.
Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat. Ne haragudj ránk Urunk,
és ne emlékezzél többé gonoszságunkra;
íme elhagyottá lőn a Szentnek városa,
pusztasággá Sion és árván maradt Jeruzsálem,
a te szentségednek és dicsőségednek lakóháza,
ahol atyáink téged dicsőítettek.

Harmatozzatok …
Vétkeztünk, s mint tisztátalanok olyanná lettünk,
s mint a falevelek, földre hulltunk.
Íme gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket;
elrejtetted előlünk arcodat,
és önnön gonoszságunk markába adtál minket.

Harmatozzatok …
Lásd meg, Urunk, a te népednek nyomorúságát,
és küldd el az Eljövendőt.
Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát,
küldd el a kősivatagból Sion leányának hegyéhez,
hogy elvegye rólunk fogságunk igáját.

Harmatozzatok …
Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem!
Hamar eljő üdvösséged.
Miért merülsz a gyászba? Miért fog el ismét a fájdalom?
Ne félj már! Megmentelek téged,
mivel én vagyok a te Urad Istened,
Izrael Szentje, a te Megváltód.

Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az igazat.

Ó antifónák

Az Ó-antifónákat a katolikus Egyházban az esti imában, a Vesperásban imádkozzák december 17-től december 23-ig. E rövid versek jól kifejezik a Messiásra való várakozás napról napra való erősödését. A himnuszok a Jöjj el, jöjj el, Emmanuel (= Veni Emmanuel) kezdetű himnusznak a lírikus parafrázisai.
Mindegyik antifóna Jézus nevének egyik jelzőjére vonatkozik. Mindegyik cím Izajás jövendölésére utal, melyek az eljövendő Messiásról szólnak.
December 17: O Sapientia (Ó bölcsesség)
December 18: O Adonai (Ó Uram)
December 19: O Radix Jesse (Ó Jessze vesszeje/gyökere)
December 20: O Clavis David (Ó Dávid kulcsa)
December 21: O Oriens (Ó napkelet/felkelő Nap)
December 22: O Rex Gentium (Ó népek királya)
December 23: O Emmanuel (Ó Emmanuel – jelentése velünk van az Isten)
Az Ó antifónák már az ősidőkben ismertek voltak, mert több helyen találhatók rájuk utalás. A Fleury bencés apátságban (ma Saint-Benoît-sur-Loire) ezeket az antifónákat az apát recitálta, ezt a jogot idővel tovább adták a hozzájuk kapcsolódott apátságoknak, azok pedig a közösség tagjainak. A 8. században már feltűntek a római liturgiában is, de használatuk a kolostorokra korlátozódott.
Ha visszafelé összeolvassuk a Krisztus nevéhez fűzött jelzők első betűit: Emmanuel, Rex, Oriens, Clavis, Radix, Adonai, Sapientia, az így kapott „ero cras” szót kapjuk, aminek jelentése „Holnap érkezem”. Erre az érkező Jézusra való előkészületként szolgál az egész Advent, és erre utal a hét messiási cím is. Tehát az antifónák ennek a készületnek a zenei adaptációját adják.
Következzenek az Ó antifonák latin és német szövegei. Mivel nem találtam meg az autentikus magyar fordítást, a magyar szöveg a német szabad – laikus – fordítása, és ezért szögletes zárójelben áll.
December 17.: O Sapientia – Ó, bölcsesség!
O Sapientia, quae ex ore Altissimi prodiisti, attingens a fine usque ad finem, fortiter suaviterque disponens omnia: veni ad docendum nos viam prudentiae.
Németül: O Weisheit, Du bist aus dem Munde des Allerhöchsten hervorgegangen, umfassest alles von einem Ende zum andern und ordnest es machtvoll und sanft. Komm, uns den Weg der Klugheit zu lehren.
[Ó, Bölcsesség, aki a Legmagasabb szájából sarjadtál, egyik végétől a másikig mindent felölelsz és erővel és szelíden elrendezel. Jöjj, tanítsd meg nekünk az okosság útját.]
December 18.: O Adonai – Ó, Uram!
O Adonai, et Dux domus Israel, qui Moysi in igne flammae rubi apparuisti, et ei in Sina legem dedisti: veni ad redimendum nos in bracchio extento.
Németül: O Herr und Fürst des Hauses Israel, Du bist dem Moses in den Flammen des brennenden Dornbusches erschienen und hast ihm auf Sinai das Gesetz gegeben. Komm, strecke Deinen Arm aus, uns zu erlösen.
[Ó, Uram és Izrael Fejedelme, Te megjelentél Mózesnek az égő csipkebokor tüzében és Sinai hegyén törvényt adtál neki. Jöjj, nyújtsd ki karodat, hogy megválts bennünket.]
December 19.: O Radix Jesse – Ó Jessze gyökere!
O radix Jesse, qui stas in signum populorum, super quem continebunt reges os suum, quem gentes deprecabuntur; veni ad liberandum nos, iam noli tardare.
Németül: O Wurzel Jesse, gesetzt zum Zeichen für die Völker. Vor dir verstummen die Mächtigen, zu dir rufen die Völker. Komm, o Herr, und erlöse uns, zögere nicht länger.
[Ó, Jessze vesszeje (gyökere), aki a népeknek adatott jelül. Előtted elnémulnak a hatalmasok, hozzád kiáltanak a népek. Jöjj, ó Uram, és válts meg bennünket, ne késlekedj tovább.]
December 20.: O Clavis David – Ó, Dávid kulcsa!
O Clavis David, et sceptrum domus Israel; qui aperis, et nemo claudit; claudis, et nemo aperit: veni, et educ vinctum de domo carceris, sedentem in tenebris, et umbra mortis.
Németül: O Schlüssel Davids und Zepter des Hauses Israel, du öffnest und niemand schließt, du schließest und niemand öffnet. Komm, o Herr, und befreie aus dem Kerker den Gefangenen, der da sitzt in Finsternis und im Schatten des Todes.
[Ó, Dávid kulcsa és Izrael házának jogara, te kinyitsz és azt senki be nem zárja, te bezársz és azt senki ki nem nyitja. Jöjj, ó Uram, és szabadítsd meg a tömlöcből a rabot, aki ott ül a sötétben és a halál árnyékában.]
December 21.: O Oriens – Ó, felkelő Nap!
O Oriens, splendor lucis aeternae, et sol justitiae: veni, et illumina sedentes in tenebris, et umbra mortis.
Németül: O Aufgang, Glanz des ewigen Lichtes, du Sonne der Gerechtigkeit, komm, o Herr, und erleuchte uns, die wir sitzen in Finsternis und im Schatten des Todes.
[Ó, felkelő Nap, az örök élet ragyogása. Az igazságosság napja. Jöjj, ó, Uram, és világosíts meg bennünket, akik itt ülünk a sötétségben és a halál árnyékában.]
December 22.: O Rex Gentium – Ó népek királya!
O Rex gentium, et desideratus earum, lapisque angularis, qui facis utraque unum: veni, et salva hominem, quem de limo formasti.
Németül: O König der Völker, den sie alle ersehnen. Du Eckstein, der das Getrennte eint. Komm, o Herr, und befreie den Menschen, den du aus Erde erschaffen hast.
[Ó, népek Királya, aki után mindenki vágyakozik. Te szegletkő, aki egyesíti a szétválasztottat. Jöjj, ó, Uram, és szabadíts meg az embert, akit te a földből alkottál.]
December 23.: O Emmanuel – Ó Emmanuel (Isten velünk)!
O Emmanuel, Rex et legifer noster, exspectatio gentium, et Salvator earum: veni ad salvandum nos, Domine, Deus noster.
Németül: O Emmanuel, Gott mit uns. Du König und Lehrer, du Sehnsucht der Völker und ihr Heiland. Komm, o Herr, und erlöse uns, Herr, unser Gott.
[Ó, Emmanuel, Isten velünk. Te király és tanító, te a népek reménye és üdvözítője. Jöjj, ó, Uram, és szabadíts meg bennünket, Uram, Istenem.]




http://www.katolikus-honlap.hu/1302/rorate.htm

A várakozás időszaka - Advent

Az egyházi esztendő Advent első vasárnapjával kezdődik, a soron következő négy hét pedig egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik, ez az András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap.
Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, ezen idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe ma is a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. A 20. század elejéről származó egyik katolikus szokás a Szentcsalád-járás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, melyek a hit, a remény, a szeretet és az öröm. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak. Advent időszakához is kötődik néhány ilyen. Pl.:
- az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
- az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz.
- Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.
- az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
- Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.)
A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.
A karácsonyra való várakozás izgalmát manapság már adventi naptárral is növeljük, melynek hagyománya egy német édesanyához kötődik. Az ünnepet türelmetlenül váró kisfiának találta ki ezt a „játékot”, mely minden napra tartalmazott egy-egy meglepetést. Általában apró házikókra hasonlító ajándékon jelzik a kis ablakocskák a 24 napot, amelyek hátra vannak karácsonyig. Minden nap kinyithatunk egy-egy ablakot, s kivethetjük az ott rejlő ajándékot, általában édességet, ami mögötte rejlik.

Szabolcsi Hajnalka

„Ó, Uram, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen.” (Jer 32,17)

Szorongató helyzetben van a fogoly Jeremiás – a babilóniai király hadserege körülzárta Jeruzsálemet –, de még ekkor is elhangzik a biztatás Isten szájából: fognak még házat, szántóföldet és szőlőt venni ebben az országban. A próféta tisztánlátása lehetne a miénk is, ha képesek lennénk kicsit felemelni a fejünket és nem mást okolva, nem a válságba jutott világon keseregve meglátni, mit vétettünk Isten ellen – hiszen a bajok forrása ez. Jeremiás is erről beszél. Nem hallgattunk az Úr szavára, nem éltünk törvénye szerint. Még a szorongató helyzetben sincs késő, amíg Isten maga biztat. Szentháromság ünnepe után utolsó előtti (reménység-) vasárnap: van remény. Advent előtt tegyük meg, amit lelkünkben tenni kell. (Kőháti Dóra)

Legfrissebb bejegyzések
Feedek
Megosztás
Adventus Domini

Áldunk Téged,
mert eljöttél hozzánk,
mert kivezettél minket a sötétségből,
mert emberi testbe öltöztél,
mert velünk vagy, ha újat kezdünk,
mert nem hagytál egyedül,
mert Te vagy a reménység,
mert megszántad gyermekedet,
mert elé sietsz a megtérő bűnösnek,
mert a füstölgő mécsest sem oltod el,
mert betartod ígéretedet,
mert Szentlelked által itt vagy velünk,
mert Te alkottad a zenét, amivel dicsérhetünk,
mert velünk vagy, akkor is, ha félünk,
mert Te is megáldasz nap mint nap,
mert ujjong a szívem, ha eszembe jutnak tetteid,
mert felemeled a megalázottakat,
mert Tied az igazi hatalom,
mert irgalmas vagy hozzánk,
mert igazságos vagy minden emberrel,
mert kenyérrel és az Élet Kenyerével táplálsz minden nap,
mert beteljesíted üdvözítő tervedet,
mert örökké tart szereteted,
mert Te vagy ura a perceknek és az éveknek is,
mert Te gyógyítos testünk és lelkünk betegségét,
mert ha kitárom szívem ajtaját, belépsz azon,
mert nemcsak megteremtetted a világot, hanem kormányzod is szereteteddel,
mert beteljesült az idő. Ámen.

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: